Az e-kereskedelem térhódítása 2017-ben is folytatódott, az egész piac szempontjából ez is egy jó év volt. Mennyire volt jó az egyes kereskedőknek? Mi várható 2018-ban? Az eNET év végi körképe alapján írt összefoglalónkban ezekre a kérdésekre segítünk választ találni.

Az eNET (és jogelőde) 2001 óta kutatja az e-kereskedelmi piacot, az általuk készített jelentések tartalmazzák a leginkább mérvadó hazai adatokat. 2015. óta készítik el az adott év eredményeit összefoglaló infografikájukat, ennek felhasználásával tekintjük át mi is az előző évet.

E-ker szempontból az év legfontosabb és legjobban várt kutatási összefoglalója az előző év eredményeit mutatja be a kereskedőktől kapott éves adatok alapján. Erről mi is részletesen beszámoltunk, kiemelve, hogy a 427 Mrd forintos forgalom hatalmas meglepetés volt, hiszen ez 34%-os növekedést jelent, amekkorára 2010. óta nem volt példa.

Persze most már mindenki azt szeretné tudni, hogy milyenek lettek a 2017-es eredmények, és mire számíthatunk 2018-ban. Nos, a 2017-es számokat szokás szerint a E-commerce Hungary – SzEK.org júniusi konferenciáján tudjuk majd meg. Saját előzetes kalkulációink szerint a 2017-es forgalom 500 Mrd, a 2018-as 580-600 Mrd forint körül várható – hacsak nem ismételjük meg a 2016-os bravúros növekedést. A nagy kérdés, hogy mely tényezők hozhatnak nagyobb bevételt. A 4,6 millós online vásárlói kör jelentős bővülése már nem nagyon várható, hiszen ez már így is azt jelenti, hogy minden második magyar rendel valamit a neten. Ha jobb eredményt akarunk, akkor a meglévő vevőket kell nagyobb értékű és gyakoribb vásárlásra ösztönözni.

A felhasználók korfáját elemezve azt látjuk, hogy a vásárlók zöme a 25 és 49 év közötti korosztályokból kerül ki, ötven fölött fokozatosan csökken az aktivitás. Akik ma a negyvenes éveikben járnak, azok már a digitális korszakban töltötték felnőtt életüket, így néhány év múlva, amikor bekerülnek az 50 fölöttiek sávjába, vélhetően aktívabbak lesznek mai társaiknál. Persze már most is érdemes lehet nyitni az idősebbek felé, mivel itt van még némi növekedési potenciál, miközben ezeket a korcsoportokat kevesebben célozzák, tehát kisebb a verseny.

Ha most egy SWOT elemzést készítenénk az e-kereskedelmi piacról, akkor a lehetőségek és veszélyek listájában is két dolog biztosan szerepelne: a külföld és a szállítás.

A külföldi vevők és piacok kézenfekvő terjeszkedési lehetőséget kínálnak a hazai e-kereskedők számára is, ugyanakkor itt azért komoly kihívásokkal is szembe kell nézni. Nem csak a szállítás és logisztika nehézségeire vagy a nyelvi, helyismereti korlátokra gondolok, hanem arra is, hogy miközben mi a külföldre fókuszálunk, esetleg teret engedhetünk a külföldi konkurenciáknak a saját piacunk elhódítására. A külföld tehát amennyire lehetőség keresleti szempontból, ugyanúgy veszély is lehet a kínálati oldalon.

A szállítással kapcsolatos kutatási adatokból pedig az látszik, hogy a kereskedők egy része igyekszik minél több lehetőséget kínálni a termékek átvételére. Számomra kicsit meglepő, hogy a webshopok mindössze 15%-a kínálja a csomagautomatás átvétel lehetőségét, miközben a bolti vagy telephelyi átvételt 38 illetve 36%-a. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a bolti vagy telephelyi átvétel elsősorban a kereskedőnek kényelmes, míg a csomagautomata – és általában a pick-up pontok hálózata – a vevőnek.

Kicsit hasonló a helyzet a bankkártyás fizetéssel is, aminek kapcsán gyakran hallok a kereskedőktől mindenféle érveket, hogy miért nem vezetik be, de ezek is mindig a kereskedőről és nem a vevőről szólnak. Így aztán viszonylag jó hír az alábbi ábrán látható adat, miszerint ma már a webshopok harmadánál érhető el az online fizetés, de azért tanulságos az is, hogy a vevők közel fele választja ezt a módot – persze csak ott, ahol elérhető. Én például olyan webshopban nem is vásárolok, ahol nem lehet kártyával fizetni, és ezzel biztosan nem vagyok egyedül.

Régóta tudjuk, hogy az okostelefonok és az azonnali üzenetküldő alkalmazások terjedésével drámaian zuhan a hírlevelek hatékonysága. Ezzel együtt is meglepő, hogy a webáruházak 35%-a nem küld hírlevelet, miközben egy évtizede ezt még mindenki kötelező elemnek tekintette. (Az eNET 2015-ös körképe szerint is még 70% használta ezt az eszközt.) A lemorzsolódás oka nyilván az, hogy a kereskedők egyre kevésbé látták értelmesnek az ezzel való foglalkozást, ugyanakkor az ügyfeleinknél azt látom, hogy tudatos tervezéssel és személyre szabott ajánlatokkal, adatvezérelt módon kitűnően teljesítő csatornát lehet építeni a direkt-marketingre, amelynek persze csak egyik része a hírlevél.

Végül négy beszédes adat a Black Friday és a karácsonyi vásárlások kapcsán. Az már persze izgalmasabb kérdés, hogy ez a négy adat miről árulkodik. A BF megítélése elég vegyes, erről nemrég mi is részletesen írtunk, illetve az előző szezon után a karácsony tanulságait is összefoglaltuk – érdemes ezeket a posztokat is átolvasni.

Összefoglalva kijelenthetjük, hogy a 2017-es jó év volt az e-kereskedelem számára, de ez szinte minden évre igaz az elmúlt közel két évtizedben, és rossz évre valószínűleg még jó pár évig nem kell számítanunk. Az pedig, hogy az egyes vállalkozásoknak mit sikerül ebből a sok jóból realizálni, már másik kérdés. Egy biztos: a verseny folyamatosan élesedik, a piac telítődik, így egyre inkább számít, mennyire csinálja jól valaki a dolgát.

Szeretnél többet tudni?
További oldalak, cikkek, amik segíthetnek:

• cheklist, amely segít eldönteni, üzleti tervezéssel lehetne-e többet kihozni a vállalkozásodból
• esettanulmány, ami megmutatja, másnak már sikerült
• az összes blogposztunk üzleti tervezés témában
• ha nincs kedved tovább olvasgatni, viszont rögtön felvennéd velünk a kapcsolatot
• most nem érsz rá, de követnél minket a Facebook-on