Olvasási idő: 4 perc

A múltszázadi sci-fik jövőképe alapján a repülő autó az egyik olyan innováció, amit szokás számonkérni a jelenen. Az én kedvenc példám viszont a telefon: szinte minden sci-fiben látunk valakit, aki egy normál méretű vagy nagy monitor előtt ülve videotelefonál, ugyanakkor nem nagyon emlékszem, hogy olyan filmet láttam volna, amelyben az emberek sms-t írogatnak vagy okostelefont használnak. Mi dönti el, hogy melyik technikai innováció valósul meg és lesz sikeres?

A válasz az innovációs háromszög megértésében rejlik. Ha a háromszög sarkaiban lévő innovációs elemek mindegyike megvalósul, akkor lesz egy innováció sikeres.

Technikai / technológiai innováció

A történet általában úgy kezdődik, hogy megszületik valamilyen tudományos felfedezésen alapuló technikai újdonság. Például feltalálják a gőzgépet, a belső égésű motort, a telefont, a számítástechnikát vagy a napelemet. Ezek a találmányok aztán számos további eszközbe kerülnek bele, ami által lehetővé válik, hogy másképp csináljunk dolgokat, mint ahogy korábban tettük. A gőzgépből lesz a mozdony, a belső égésű motorból az autó, a számítástechnikából a számítógép és így tovább.

A mozdonyból viszont még nem következik önmagában a vasúti közlekedés, ahogy a számítógépből és a számítógépes hálózatokból sem a mai internet. Ehhez kell a következő lépés.

Üzleti innováció

A mozdony képes arra, hogy ha utána kötünk több vontatmányt, azokat elhúzza egy sínen egyik pontból a másikba. Ahhoz, hogy ebből létrejöjjön a vasúti közlekedés – a maga sínhálózatával és állomásaival -, üzleti innovációra volt szükség. Meg kellett alkotni azt az üzleti modellt, ami lehetővé tette az egész rendszer rentábilis működtetését. Utólag magától értetődőnek tűnik a megoldás: létrehozni vasúttársaságokat, megépíteni az infrastruktúrát majd a megtett út alapján díjat szedni az utasoktól és a szállítmányozóktól. Ehhez gigantikus befektetés, azaz nagyon erős vízió kellett!

Ahhoz viszont, hogy a vasúti közlekedés – majd ugyanígy az autó, a távközlés, a számítógép és az internet – teljesen átformálja a világot, kellett a háromszög harmadik csúcsa.

Kulturális innováció

A technológiai fejlődés még csak elméletileg teszi lehetővé, hogy másképp csináljunk dolgokat. Ahhoz, hogy tényleg másképp is csináljuk a dolgokat, kell az üzleti innováció, ami által megéri a váltás.

Aligha formálta volna át a vasúti közlekedés a világot, ha vasúti kocsikat kellett volna vásárolnunk ahhoz, hogy utazhassunk!

Viszont attól a pillanattól kezdve, hogy a hozzáadott-érték (gyorsabban érek A-ból B-be) és az ár (csak egy vonatjegyet kell vennem A-ból B-be) arányban álltak egymással, megjelent a kritikus tömeg, elkezdődött a kulturális innováció és megtörtént a paradigmaváltás:

  • kialakult a vasúti közeledés kultúrája (az „utazás”, mint tevékenység és az ahhoz tartozó szokások)
  • létrejöttek az ezzel kapcsolatos szabályrendszerek (menetrendek, házirendek, osztályba-sorolások, törvények)
  • végül mindennek nyomán robbanásszerűen megváltozott a világ.

innovacios_haromszog.png

Akkor tehát miért nincs repülő autó?

A repülő autó technikailag már régóta lehetséges. Éppen csak nincs meg hozzá az üzleti modell, így aztán nem történt meg a paradigmaváltás sem. A videotelefon is már évtizedekkel ezelőtt elterjedhetett volna, de a hozzáadott-érték (látom is azt, akivel beszélek) nem volt elég nagy ahhoz, hogy az emberek annyival többet fizessenek érte, amennyivel többe került volna a rendszerszintű megvalósítása. Az internet elterjedésével ma már több eszköz is lehetővé teszi, hogy lássam a másikat, de ez csak amolyan melléktermék, paradigmaváltás nem lett belőle.

Íme, néhány példa az innovációs háromszög működésére:

TechnológiaiÜzletiKulturális
Gőzmozdony → vasútVasúttársaságok, megtett távolság alapján váltott vonatjegy (menetjegy)Utazás, turizmus, menetrend, szabályok.
Belső égésű motor → gépkocsiSorozatgyártás, olcsó autó, úthálózat, benzinkutakKözúti közlekedés szabályrendszere; az autó, mint a XX. század szimbóluma
Számítástechnika, számítógépekOlcsó személyi számítógép, moduláris felépítés és árazásA írott tartalmak digitális transzformációja
Internet és az internetes hálózat technológiai fejlődéseHozzáférés-alapú, egyre olcsóbbá váló árazásA gazdaság és a mindennapi élet digitális transzformációja
Repülőgép → légi közlekedés + internetFapados légitársaságok, direkt (online) jegyértékesítés, moduláris árazás + adatvezérelt dinamikus árazásA repülőgépes utazás tömegessé válása, utazás kis-csomaggal, rövidebb távolságok
Nagy-sebességű és mobilinternet, streamingEgység-alapú helyett hozzáférés-alapú árazás (nem a zeneszámért, hanem a zenehallgatás lehetőségéért fizetünk)Lemezvásárlás, másolás és rádióhallgatás helyett Spotify és társai
Számítástechnika felhőFelhő-alapú adattárolás, szoftverszolgáltatások (SaaS)Egyre kevésbé veszünk erőgépeket nagy tárhellyel vagy telepítős szoftvereket

A fentiekből kiderül az is, hogy ha létrejön a háromszög, akkor beindul a kölcsönhatás, és az üzleti majd kulturális innováció elkezd újabb technológiai innovációkat generálni.

Mi a tanulság?

Három nagyon fontos tanulságot látok:

  1. Hiába lehetséges valami technológiailag, abból még nem feltétlenül lehet üzletet csinálni; ha pedig nem sikerül megtalálni a jó üzleti modellt, nem is fog elterjedni. A jó üzleti modell megtalálásához meg kell érteni a felhasználót: mi a motivációja, milyen értékekre vevő és azokat hogyan hajlandó megfizetni. A streaming korában nem lehet a digitális zenét fájlokból álló „lemezek” formájában eladni, mert a felhasználó nem a birtoklásra, hanem a zenehallgatásra vágyik.
  2. Minden olyan hagyományos biznisz veszélyben van, ahol a technológiai innováció nyomán megvan a paradigmaváltás esélye. Nagyon fontos, hogy az ilyen üzletágak nagy szereplői megtalálják az üzleti modellváltás útját, különben ki fognak halni. (Többnyire nem találják meg és kihalnak.)
  3. A modellváltás szinte mindig kívülről jön. Ahogy mondani szoktam: nem a hintógyártókból lettek az autógyártók. (Van kivétel is, pl. az IBM.) De mondhatnám azt is, hogy nem a nemzeti légitársaságok alapítottak fapadost, nem a lemezgyártók hozták létre a Spotify-t, nem a hollywoodi filmcézárok csinálták a Netflixet, nem a Walmart az Amazont, nem a taxitársaságok az Ubert és nem a Ford a Teslát.

A második és harmadik pont igazságát már jó páran megértették; a bankok, a médiaipar vagy az autóipar épp most próbál elhajolni a labda elől; az energiaszolgáltatók úgy tűnik, még biztonságban érzik magukat; a webshopok pedig még csak nem is sejtik a veszélyt.

A repülő autó szerintem soha nem fog elterjedni, viszont a jövő még sosem volt ilyen izgalmas, mint ma.

Megosztom: