Olvasási idő: 10 perc
Donáth Fruzsina nemcsak a Smart Commerce Consulting ügyvezetője, ma már a Virgo Systems projektjeként indult PriceKit útját is vezetőként egyengeti. Masszív e-kereskedelmi tapasztalattal és sikerekkel a háta mögött vált stratégiai tanácsadóvá, de a beszélgetésből kiderülnek a stabil irányvonalak, amelyekre egész szakmai élete felfűződik. Az SCC-arcokat bemutató sorozat negyedik részében nemcsak egy izgalmas szakmai múlt, hanem a jövő is körvonalazódik!
Pár hónapja karanténba vonult az ország, vele a SCC teljes csapata és ügyfélköre is. Hogy hat ez most rád? Inkább tettrekész és jellemzően aktív vagy egy ilyen helyzetben, vagy inkább kivársz, figyelsz, gondolkozol?
Valahol a kettő elegye, körülbelül dinamikus elmélkedéseknek hívhatnám. Nekünk a home office technikai oldalról nem jelentett kihívást, emberi oldalon természetesen folyamatosan odafigyelünk. Kihívás, hogy hónapokra kell berendezkedni úgy, hogy nem látjuk, halljuk érezzük egymást, csak digitális platformokon.
A mi munkánk hosszú távú tervezésen alapul, ez az idősík most eléggé összepréselődik. Az első pár napban kirajzolódott egy kommunikációs kakofónia a social térben, hirtelen 1 millió tanácsadó és szakértő országa lettünk. Ez a reakció teljesen normális. Nekünk azt kell látni most, hogy a partnereinket hogyan érinti rövid-, közép- és hosszú távon a jelenlegi változás, erre dolgozunk ki megoldásokat. Partnereinknél azt már látni, hogy szélsőséges skálán mozognak; a teljes befagyás vagy az extra kereslet miatti “fejreállás” látható. A vezetők ilyenkor bölcsen teszik, ha nem hoznak elhamarkodott döntéseket mert az végzetes is lehet. Ha bizonytalanok ebben a helyzetben a döntéseknél – például drasztikusan vékony cash flow mentén működés, vagy az évközi “Black Friday” menedzselése – most is azt tudjuk adni, ami a lényegünk, ahogy szélcsend esetén: a strukturált gondolkodás és mérhető rendszer alapjait.
Az intenzív környezet abszolút a lételemem, szeretem az olyan bonyolult kihívásokat, amikor elérem azt, hogy egy közös cél mögé álljanak be kollégáim. Ez most elég gondolkodós pálya, de túl sokat elmélkedni nincs időnk.

Sok definíciót ismerünk az e-commerce fogalmára, de számodra, személyesen neked mit jelent ez a szó?
Az e-commerce olyan kereskedelmi tevékenységet jelent, ami az internet segítségével zajlik. Egyrészt üzlet, ami valamiféle érték létrehozására irányul. Másrészt, és nálam erősebb az emocionális része, nekem az e-kereskedelem egyfajta szerelem. Bármilyen furcsának tűnik, én már nem tudom munkaként szemlélni. Anno véletlenül kerültem az e-commerce közelébe. A értékesítési vonal miatt pályáztam meg egy sales vezetői állást 2011-ben, ami történetesen egy e-kereskedelmi cég, a Mall.hu volt, egy kelet-közép-európai cégcsoport magyarországi leányvállalata. Médiacégeknél dolgoztam korábban, és vásárlóként nyilván hallottam már az Amazonról, de bővebben semmit nem tudtam erről a világról. Elkezdtem a Mall.hu-nál dolgozni, és rövid időn belül megkaptam a magyarországi branch vezetését. Itt aztán “ától cetig” nagyon gyorsan mindent meg kellett értsek. Kevesen is voltunk, ezért a kulcs területeket – sales, marketing, pénzügy, általános vállalatvezetés, logisztika, ügyfélszolgálat – vagy nagyrészt én csináltam, vagy nagyon belevonódtam.
A Mall, úgy ahogy volt, beszippantott. Nagyon szép sikersztori volt, nagyon jó csapatot sikerült kialakítani. Sok-sok nehézség, küzdelem, sikerélmény, sírás, nevetés közben fejlődött ez a dolog, mintha  saját gyereked lenne.  Rengeteget dolgoztunk, de nem éreztük ezt fáradságnak, vagy nem vágtunk hozzá pofákat, hanem mindenki tette a dolgát, mert az láttuk, hogy ez valami különleges dolog, és van eredménye. A digitális biznisznek az egyik legkirályabb része, hogy nagyon hamar látod az eredményét annak, amit csinálsz. Hiszen meg tudod tervezni, és minden ott van a számokban, minden mérhető. Mindenki magáénak érezte a céget, és a munka ezzel a nagyon kellemes érzelmi bevonódással fonódott össze, ami nekem így ez az e-commerce-hez is kapcsolódott. A Mall.hu-nál elindult a szerelem, és azóta megmaradt.

Miért léptél tovább, ha ennyire berántott ez a sikersztori?
Tulajdonosváltás után az új tulajdonos nagyon erőteljesen bele akart szólni mindenbe. A Mall.hu 950 millió forintos éves árbevételű cégből közel 11-12 milliárdos lett, amikor eljöttem, ami elég nagy növekmény. Egyszerűen nem lehet ekkorát nőni, és még profitot is realizálni, legalábbis akkor, mi nem tudtuk erre a megoldást. Akkor jött az említett tulajdonosváltás, az ezzel járó negatív hatásokat pedig nagyon nehezen tudtuk áthidalni. Akkor elindult egy kiégési folyamat, ami valószínűleg enélkül is elindult volna, de én ott kiégtem, és elmentem a cégtől. Egy-egy dolgot leszámítva, ma sem csinálnám másképp.

Amellett, hogy a kiégés nem cél, de fontos vezetői tapasztalatot tehettél ebből zsebre, talán felbecsülhetetlen értékű tudást szereztél arról, hogy vezetőként mit nem érdemes elkövetni.
Ez így van, de nagyon nehéz a saját világodból objektíven szemlélni magadat. Nem mindig jössz rá, hogy egyébként hülyeség, amit mondasz. Mennyire vagy olyan típus, hogy mindenképp a te döntésedet akarod érvényesíteni, vagy mennyire tudsz engedni adott cél érdekében, itt nagyon széles a skála. Mindenesetre előbb-utóbb realizálod, hogy mikor hozol rossz döntést, mert a számok úgyis igazolnak. Én például a Mallos sztoriban látom az én oldalamat is, amit lehet, hogy másképp kellett volna csinálni. De amikor egy cég ennyire növekszik, akkor nem biztos, hogy menedzsment-szinten minden részletre időben figyel, ez se egy egytényezős játék volt.

Mi volt a következő állomás a Mall.hu után, maradtál még a kiégés ellenére az e-commerce területén?
A Bónusz Brigádnál kezdtem dolgozni, ahol fél év alatt rengeteget tanultam, de hamar kiderült, hogy nem találkoztak mindenben az elképzeléseink. Viszont itt találkoztam először Egonnal mint tanácsadóval. A Bónusz Brigád kért egy stratégiai tanácsadást, amit már én rendeltem meg mint ügyfél. Akkor alakult a Smart Commerce Consulting, PePe (Petrezselyem Péter, üzleti tanácsadó) már ott dolgozott. Nagyon élvezetesek voltak ezek a workshopok, és iszonyatosan profinak tartottam az egészet: egyszerűnek, ugyanakkor profinak, és ez nagyon szimpatikus volt. 
Nem sokkal később Egontól jött a kérdés, hogy mi lenne, ha csatlakoznék hozzájuk, mint senior tanácsadó. Korábban fel sem merült, hogy a tanácsadói asztal másik oldalán én is állhatnék. Válaszút előtt álltam, volt olyan képlet is, hogy kimegyek külföldre, sokfelé gondolkodtam. Elég átmenet nélküliek voltak a cégváltásaim,  nem hagytam “lepihenő időt”, ami néha nem árt, és nem kevés intenzitással dolgoztam hosszú-hosszú éveken át. Ezért gondoltam, hogy most egy kicsit végiggondolom, mit is szeretnék az élettől: tényleg mit szeretnék csinálni. Ebben a fázisban jött Egontól a gondolat, amit elhintett: ez teljesen más, mint amit eddig csináltam, nemcsak struktúrájában, minőségében, e mellett ez elég erős vállalkozói típusú szemléletet is kíván. Nagyon más metódus, más feladatok mentén vehetek részt egy izgalmas cég építésében. Mivel én bátrabb, kipróbálós típusú ember vagyok, nem rémisztett meg, hogy innentől kezdve vállalkozó legyek. Tudtam, hogy nagy kihívás lesz, mert egy céget menedzselni más, mint tanácsot adni. Akkor még nem voltunk önálló cég, a Virgo Systems üzletágaként működött a Smart Commerce Consulting, a később önállósodás után kézenfekvő volt, hogy elviszem a cégvezetői feladatokat is Arról, hogy hogyan lesz egy tanácsadói projektből deal, a sales-es múltam miatt kevesebbet kellett tanuljak. Nagyon izgalmas fejlődési folyamat volt, inspiráló emberekkel, és nagyon jó csapattal: tényleg kiemelten tehetséges társaság van ebben a cégben.

Ha az e-commerce Mall.hu-nál munkából szerelemmé vált, mivé változott itt a SCC-nál az üzleti tanácsadás? Mit jelent számodra a stratégia?
A stratégia egyfajta logikai struktúra, illetve rendszerben, összefüggésekben gondolkodás. Mondhatnám azt, is hogy sorvezető. Például amikor az általános iskolában a gyerekek még nem tudnak egyenesen írni, van előttük egy sima papír, arra berajzolják nekik a vonalkákat. Segítünk felrajzolni a főbb vonalakat, de írni, már ők írnak. Magyarul, segítünk az ügyfeleinknek létrehozni egy struktúrát. Először is értsék meg, hogy valóban mit szeretnének kihozni a saját üzleti elképzeléseikből, mi a víziójuk. Másrészt, hogy azt a célt milyen rendszer mentén érdemes megvalósítani, mekkora árbevételt tudnak elérni, mikor lesznek profitábilisak. Van, amikor teljesen ismeretlen, távoli, offline iparágból jönnek, és be szeretnének lépni a digitális üzleti világba. Ilyenkor komplex tudásra van szükségük: a stratégia mellett arra is, hogy milyen eszközökkel tudják azt megvalósítani, sales, vagy akár pénzügyi tervet készíteni, a hab a tortán azok a “láthatatlan összefüggések, amiket tapasztalati úton szereztünk.
A digitális biznisz nagyon sok szempontból teljesen másképp működik, mint a klasszikus. Másképp kell gondolkodni, az ügyfelek máshogy szerezhetők meg, tarthatók meg, vagy bukhatók el. Ebben segítünk, méghozzá úgy, hogy ez a lehető legközérthetőbb legyen. Semmi sallang, semmi felesleges elméletieskedés, vagy akadémikus bullshit. Nyilván mögötte akadémikus tudás is van, de kínosan figyelünk arra, hogy értelmezhető legyen. Maga a szó is olyan ijesztő, stratégia, “úristen, ez valami harcászati dolog?, vagy mi lesz itt?”. Nagyon sok energiát fektetünk abba, hogy lebontsuk ezeket a prekoncepciókat.

A SCC mellett van egy pilléred a PriceKit-ben is, erről mit árulhatsz el így a projekt “inkubációs fázisában”?
A PriceKit egy Virgo Systems-es projekt, amibe úgy “szippantódtam bele”, hogy szinte észre sem vettem. Voltak közös, alternatív projektek a Systems-ben, ahol mint “vendég-tudást” megkértek, hogy segítsek. Ezt a saját terméket már egy egyéves tervezés előzte meg, ott is csak meghívtak szakérteni ide-oda. Az elején, ahogy az e-commercebe is, sales vonalon vonódtam bele: az igazi driver-e, most hogy így visszaemlékszem, az volt, hogy segítsek a sales-es kollégának e-commerce cégeknek bemutatni a PriceKit-et. Aztán nagyon erős stratégiai fókuszt kapott a projekt, és kellett valaki, aki csapatszinten összefogja, így lettem az ügyvezetője. Az időm nagyjából 60%-a a SmartCommerce, és 40% a PriceKit.

Most, hogy már összeállt a munkaidőd 100%-a, mesélnél magadról is, hogy miből áll az életed többi része?
Nagyon boldog párkapcsolatban élek már több éve, és van egy cicám. Szeretek és szoktam rendszeresen sportolni és kiemelten fontosnak tartom a szociális életet. Van egy pár emberből álló szűk baráti köröm, akiket 10-20 éve ismerek, és nem engedünk egymásból, és van második, meg harmadik körös, kicsit lazább kör. A barátaim szüleivel is jóban vagyok, a barátaim kicsit a család is, és fontos, hogy tudjuk, számíthatunk egymásra.
Akik régóta ismernek tudják hogy általában amit a fejembe veszek, azzal szinte biztos, hogy elmegyek a falig. Általában makacs vagyok, mellette, talán a szó jó értelmében vett kompetitív is. Annyit azért már tanultam, hogy bizonyos dolgokat el tudok engedni, ha azt látom, hogy erre nem akarok energiát áldozni. Jellemző volt a Mall-nál is, hogy néha abszurd vagy lehetetlen helyzetekből oldottunk meg dolgokat meg, mert nem hagytam annyiban ill. mert ott voltam.

Ebben a nagyon férfias e-commerce, stratégiai tanácsadás világban mivel találkozol nőként? Vannak előnyei vagy hátrányai annak, hogy női cégvezetőként, női tanácsadóként vagy jelen?
Se különös előnyről, se különös hátrányról nem tudok beszámolni, de tényleg nagyon férfias: minél magasabb vezetői szinten vagy, annál kevesebb női csúcsvezetővel találkozol. Azért javul a helyzet, de a tanácsadás, a stratégiai biznisz és az ügyfélkör is tiszta pasis. Van azért előnye, például jelenlétemben kevesebb a káromkodás.:) Néha, amikor kicsúszik valami a szájukon, rám néznek, és kicsit szégyellik magukat, mintha azt lesnék, hogy most megszidom-e őket:). Hátrányát nem annyira érzem, de volt már olyan helyzet, ahol némi gondolkodást szült, hogy a stratégiai tanácsadó belelát az üzletek legmélyebb, legintimebb részébe. Most képzeld el, hogy ott ül veled szemben mondjuk egy 60 éves pasi, aki a cég vezetője 20-30 éve, és idejön neki egy 40 év körüli csajszi, aki azt mondja, hogy márpedig ő fogja megmondani neki a tutit az üzlete kapcsán. Ez tud disszonanciát szülni, de nem volt olyan, hogy ezen ne lendültek volna túl.

Talán részben a karakterednek is köszönhető, hogy kevés hátrányt tapasztalsz?
Lehet, mert én kevésbé a törékenyebb nőtípusba tartozom, vagyis inkább úgy mondom, hogy tudom, hogy mikor kell konzultatívnak lenni vagy éppen határozottabban lépni. Amikor döntést kell hozni, akkor nem lehet úgy, hogy “hát, úgy gondolom, hogy ez van, de nem biztos”, így nem lehet vezetni még egy csoportot sem. Amikor mindenki néz rád, hogy “na, most mit mond a Fruzsina”, nem lehet dadogni. A bizonytalanság is oké, annak is megvan a helye, sőt, ha valaki mindig tudja, hogy mit akar, az is fals. Szerintem ha az üzleti partnerek látják, hogy itt van valaki, aki dolgozik, akarja, teszi, csinálja, ma már nincs idő sokat agonizálni, hogy ez egy férfi vagy egy nő éppen.

Mi a személyes missziód, hol szeretnéd látni magad 5 év múlva?
Szinte biztosan tudom, hogy valamilyen digitális biznisszel szeretnék foglalkozni, és nagyon valószínű, hogy valamilyen módon kapcsolódni fogok a környezetvédelemhez. Olyan dolgokhoz, amiknek hosszú távon is a saját életünkre van hatással. Ez addigra talán már beleépül a cégek eredménymutatóiba is, hogy ha akarja az ember, ha nem, ezzel foglalkozni fog. Érdekelnek az új eszközök, innovációk, akár a zöld technológia, önvezető autók (egyáltalán az autók önmagában) – valamilyen technológiai innováció fölött szívesen bábáskodnék. Olyan dologgal szeretnék foglalkozni, aminek nem csak profitban mérhető eredménye van, de sok ember számára van értelme és jó ügy.
Abban, hogy ma hogyan dolgozom, nagy szerepe volt egy vezetőnek a médiás múltamban. A TV2 sales osztályán a közvetlen vezetőmnek, aki egyébként az USA-ban nőtt föl, nagyon erős skill-je volt a struktúrában való gondolkodás, tőle sokat tanultam. Egy jó mentor meghatározó lehet mindenki életében. Fontosnak tartom, hogy mindenki keresse meg a saját mentorát, azt az embert, akitől sokat tud tanulni, aki előrébb lépteti, aki inspirálja, és ha nem lát ilyet idejekorán, akkor addig menjen, amíg nem talál. Abban bízom, hogy 5 év múlva már én is tudok embereket inspirálni, hogy ha elakadnak a karrierútjukban, onnan hogyan tudnak továbblépni. Sőt, már most fordulnak hozzám ilyen típusú kéréssel. Nem azt mondom, hogy coach leszek, de hogy ez is markáns része lesz annak, amit csinálok, az valószínű.

És azt látod már, hogy hogyan tovább SCC – a nagy országos (világ-) gazdasági beborulás után? Milyenek a legvalószínűbb forgatókönyvek, amik várhatók a vírus lecsengése után?
Amit ebben a helyzetben láttunk, az két elég szélsőséges piaci reakció: a teljes megállás és az elképesztő szárnyalás. A kérdés az, hogy a teljes földbeállást meg lehet-e akadályozni pár hónap leforgása alatt (ha van ennyi tartalékuk), illetve a most nagy löketet kapó e-kereskedők meg tudják-e tartani a vevőiket. Nem mellékes kérdés, hogy kik lehetnek a nyertesei ennek az extrémen nehéz időszaknak és a majdani új világrendnek. Az is  figyelemre méltó, hogy egy olyan erőteljes “kényszer”-digitalizáció indult el, ami önmagától sokkal hosszabb idő alatt valósulhatott volna meg, ha egyáltalán. Az új gazdasági világrendben valószínű már a jelenleginél magasabb szinten lesz alapértelmezett a digitális eszközök, szolgáltatások használata, a hétköznapi életünkben is (lásd oktatás, home office támogató szoftverek, e-kereskedelem, elektronikus postai csekk utalás, stb.).
A mi feladatunk, hogy a hosszú távú tervezési struktúra elemeit, építőkockáit úgy rendezzük át, hogy a cégek képesek legyenek a kezdeti rázkódást stabilizálni, majd legalább középtávon előre látni és visszatérni a stratégiai időtávokhoz. A mi lételemünk és core kompetenciánk a digitális business, és örömmel várjuk mindazokat a cégeket, akik felesleges pénz és idő elköltése nélkül szeretnének ebben a világban elboldogulni.

 

További interjúk a Smart Commerce Consulting kollégáival:

Megosztom: