Az elmúlt hetekben sorra találkozhatunk olyan hírekkel, amik az e-kereskedelem egészének vagy egy részének töretlen felívelését méltatják:

“Online vásárlási boom: ki tudja, hol áll meg?” – írja a Piac és profit. “Ön is lehet sikeres e-kereskedő!” – jelent meg Világgazdaságban azt sugallva, hogy aki az e-kereskedelemben dolgozik az sikeres és ennek mi is részesei lehetünk. “Folyamatosan bővül a hazai e-kereskedelem” – méltatja a Napi.hu. “Az online vásárlások lekörözik a hagyományos kiskereskedelmet” – konstatálja az Origo. “Boom előtt az e-kereskedelem” – jósolja a Világgazdaság.hu. “Dübörög a hazai e-kereskedelem” – állapítja meg a Brandtrend.hu

A fenti hírek egyszerre hozzák lázba az e-kereskedelemben dolgozókat, vállalkozókat és azokat, akik csak fontolgatják, hogy elindítsák vállalkozásukat. Hogyan értelmezzük ezeket a híreket, és mire jók nekünk!

Tipikus értelmetlen grafikon, kontextus nélküli információval, az tudjuk, hogy növekszik, de azt nem hogy mi növekszik, mihez képest, és mennyivel. Forrás: https://www.constructionequipment.com/sites/ce/files/donaldson-q4-results.png

1. Keretezés

Mennyi a sok? Önmagában képtelenség megmondani egy-egy hír kapcsán. Így nulladik lépésként helyezzük kontextusba az információkat, mert úgy értelmezni is tudjuk.. Alakítsuk ki keretrendszert, amibe illesztjük a híreket!

2. Lehatárolás

Mi is az e-kereskedelmi piac? Az e-kereskedelem piaca nem egy konkrét termék vagy szolgáltatás piaca, hanem minden olyan terméknek és szolgáltatás piaca, ami részben vagy egészben elektronikus tranzakcióval cserél gazdát. Mivel bármit adhatunk, vehetünk, fogyaszthatunk online, így akár a teljes magyar GDP is lehetne az e-kereskedelmi piac mérete. De általában a viszonyítási alap a kiskereskedelmi forgalom, aminek töredéke történik elektronikusan, azaz online.

3. Méret

Mekkora és vajon nagynak számít-e a hazai e-kereskedelmi piac? A leghitelesebb (transzparens módszertannal készült) kimutatást magyarországon az eNet készíti:

Forrás: eNet: XV. Elektronikus Kereskedelem Konferencia

2018 június 5., Visegrád, közölt prezentáció

Az eNet 2017.-es évre 545 milliárd forint belföldi és 400 milliárd forint külföldi e-kereskedelmi forgalmat mutatott ki. A fenti kimutatásba csak a termékek tartoznak bele, a szolgáltatások nehéz lehatárolhatósága miatt, így a tényleges e-kereskedelmi piac ettől jelentősen nagyobb. Még nincs hivatalos adat, de legalább 20%-kal bővül 2018-ban, ha folytatódik a trend, azaz tavaly körülbelül 654 milliárd forint volt a belföldi e-kereskedelmi forgalom.

A hazai kiskereskedelmi forgalom (üzemanyag és gépjármű vásárlás nélkül) a KSH adatai alapján a következőképpen alakult:

A kiskereskedelmi forgalom megoszlási mintázata Forrás: KSH: 4.4.8.
Letöltési út:http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/xls/4_4_8h.xls

Forrás: KSH: 4.4.8.
Letöltési út:http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/xls/4_4_8h.xls

A kiskereskedelmi forgalom negyedéves megoszlása stabil, így a historikus adatok alapján becsülhetjük a hiányzó 4. negyedéves adatot 2018-ra és így a teljes 2018-as évre 9 328 Milliárd forintra tehető a belföldi kiskereskedelmi forgalom. Ennek csupán 7%-a online, azaz e-kereskedelem, ez nemzetközi viszonylatban nagyon alacsony.

Az Egyesült Királyságban ez az arány 20%.(forrás: Office for National Statistics) Ami azt jelenti, hogy messze vagyunk attól a plafontól, ami digitalizációval most is elérhető lenne.

4. Trend

Tényleg boomol a piac? Fent láthattuk, messze a vége. De tényleg oda tartunk, ahova a fejlett nyugati országok? Igen, igen és igen! Ezt az európai piac átlagos növekedéséből és a mi átlagos növekedésünk összehasonlításából szűrhetjük le. Fontos megjegyezni, hogy az Eurostat a teljes e-kereskedelmi piacot (termék + szolgáltatás) próbálja mérni, míg az eNet csak a termékeket. De a növekedés üteménél élhetünk azzal a feltételezéssel, hogy a kettő növekedési üteme közel azonos.

Forrás: Eurostat: E-sales and turnover from e-sales, 2008 to 2017, EU-28 Letöltés helye:
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/images/8/87/E-sales_and_turnover_from_e-sales%2C_2008_to_2017%2C_EU-28_%28%25_enterprises%2C_%25_total_turnover%29.png

Forrás: Saját szerkesztés,a fenti adatok alapján.

2007 és 2017 között az európai átlagos évről-évre növekedés 15,2%-os volt, míg a hazai 29,22% volt.

Amennyiben az európai átlagos e-kereskedelmi növekedési ütemet tartósan és nagy mértékben meghaladja a belföldi, úgy arra számíthatunk, hogy záros határidőn belül felzárkózik Magyarország az Európai átlaghoz, különös tekintettel az import jelenlegi kimagasló hányadára az e-kereskedelemben.

5. Következtetés

E-kereskedelemben vállalkozóknak jó hír a stabil felívelés, hiszen a piac évről évre még sokáig növekedni fog, a GDP növekedést messze meghaladva, viszont ebből az is következik, hogy ha csak a piaci növekedés ütemével tart lépést valaki, akkor nagy valószínűséggel a növekedésének az oka a kedvező piaci helyzet és nem a saját kompetenciája. Így a megfelelő összehasonlításból kiderül, hogy a piaci viszonyokhoz képest ténylegesen csökken, stagnál vagy növekszik a vállalat.

Vigyázz a nagy számokkal! Egy-egy termékkategória növekedése nagyban eltérhet az össz e-kereskedelmi piac növekedési ütemétől, ezért azokra érdemes tovább bontani a becslést.

Nemzetközi viszonylatban nem túl nagy a magyar e-kereskedelmi piac, de a top 10 szereplőt leszámítva egész biztosan nem jelent piaci korlátot. Tehát egy újabb vevő megszerzése belföldön gazdaságosabb, mint külföldön alkalmazkodni a helyi viszonyokhoz (elsősorban jog, nyelv és kultúra), és kiépíteni a szükséges infrastruktúrát.

És mi kell a növekedéshez, ha a piac nem korlátoz, sőt még kedvező is? Első sorban értékteremtés a vevőnek. Az, hogy a keresletet maradéktalanul ki tudjuk elégíteni, a látogatóinkból vevők legyenek, és a vevők visszatérjenek. A Smart Commerce Consulting mottója, hogy a sikert nem várni, hanem tervezni kell. Ami azt jelenti, hogy a szakmailag megalapozott stratégia, részletesen kidolgozott üzleti terv és a precíz megvalósítás közösen teszik lehetővé az értékteremtést a vevőnek, ami végső soron a piaci siker kulcsa.