Néhány hónapja a csapból is a Brexit folyt, de mára a történelmi népszavazásra irányuló figyelem valamelyest alábbhagyott. Azonban továbbra is rendszeresen jelennek meg írások a már ismert (például, hogy a nagybankok már elkezdték áthelyezni székhelyüket más európai nagyvárosokba), valamint a vélelmezett jövőbeni hatásairól.

Ugyanakkor idáig nemigen esett szó arról, hogy mit jelenthet a Brexit az EU e-kiskereskedelme számára. A hiánypótló cikk a Business Insider-en jelent meg.

Forrás

Az EU e-kereskedelmi zászlóshajója

Több ízben írtunk, posztoltunk már a brit online kiskereskedelemmel kapcsolatos hírekről. Miért olyan érdekes számunkra a UK? Mert az e-kiskereskedelmi forgalmat tekintve messze a britek a legnagyobbak a közösségben. Ez egyben azt is jelenti, hogy az öreg kontinensen náluk az egyik, ha nem a legfejlettebb az online kereskedelem mint iparág.

• 2016 számokban: 174 milliárd eurós online kiskereskedelmi forgalom, ami az össz EU-s forgalom kb. 30%-a.

Csupán e számok ismeretében is egyértelmű, hogy a Brexit – a tárgyalások kimenetelétől függően – egyelőre ugyan kétséges, milyen módon és mértékben, de biztosan hatással lesz az unió e-kereskedelmének egészére.

Hogyan érinti ez az egész a magyar fogyasztókat és e-kereskedőket? 

Az eddig leírtakról egyesek gondolhatják, hogy “érdekes, de mivel engem nem érint, különösebben nem érdekel…”

Biztos, hogy Téged nem fog érinteni a online kereskedelem esetleges EU-n kívülre kerülése, légy akár online vásárló, akár e-kereskedő?

Ahogy arra a Business Insider cikke is kitér, az Európai Unió a “Digital Single Market” elnevezésű stratégiáján keresztül törekszik a szabad kereskedelmi piac online verziójának megalkotására. Fő céljuk, hogy leépítsék az országhatárokon átnyúló online kereskedelmet hátráltató gátakat, így hozzájárulva a volumen növekedéséhez. Ennek a projektnek a sikere végső soron azt jelentené, hogy a magyar e-kereskedőknek nem csak egymással, hanem az osztrák, francia, szlovák valamint egyéb nemzeteken túl talán a brit e-kereskedőkkel is versenyezniük kellene.

Mégis érdekes tehát a Brexit nem csak az EU, hanem Magyarország e-kereskedelme szempontjából is.

Egyáltalán nem mindegy – sem a vásárlók, sem a kereskedők szempontjából -, hogy a legnagyobb, 174 milliárd eurós brit online kiskereskedelmi piac, annak minden szereplőjével együtt, része lesz-e ennek a közösségi liberalizációs folyamatnak.

Amennyiben “hard Brexit” lesz, és a UK nem lesz többé része az EU szabad kereskedelmi piacának, az az unió tagországaiban élő online fogyasztóknak többek között kisebb választékot és – a versenyképes brit e-kereskedők hiányából adódó mérsékeltebb verseny miatt – általánosan alacsonyabb színvonalú e-kereskedelmet is jelenthet.

Ellenben például a kevésbé fejlett online kereskedelemmel bíró országok e-kereskedői örülhetnének, hiszen nem biztos, hogy az egyébként is számos és erős új konkurens mellett fel tudnánk venni a versenyt még a britekkel is.

Elképzelhető azonban, hogy a “soft Brexit” valósul meg. Sok gazdasági szakértő szerint ez lenne a legkedvezőbb, mind az unió, mind Nagy-Britannia számára, ugyanis sokkal kevésbé terhelné meg gazdaságilag mindkét felet.

Ebben az esetben – továbbra is feltételezve, hogy a “cross border” online kereskedelmet hátráltató tényezők folyamatosan leépülnek – a szabad online kereskedelmi piac kiépülése a fejlett és rendkívül versenyképes brit e-kereskedők vezetésével valósulhat meg. Ez a szcenárió a fejletlenebb országok e-kereskedői számára még nagyobb kihívásokat tartogat, mint a “hard Brexit”. A fogyasztók egyértelmű haszonélvezői lennének a “soft Brexit”-nek hiszen – alapvető közgazdaságtani tétel, hogy – minél nagyobb a verseny, annál jobban jár a végfelhasználó.

Konklúzió

Az Európai Unió e-kereskedelmi piaca, Brexit ide vagy oda, a liberalizáció felé halad. A határokon átnyúló online kiskereskedelem működése egyre egyszerűbb, volumene egyre nagyobb lesz.

A kérdés nem az, hogy ez a folyamat lezajlik-e, hanem az, hogy a britek ennek részesei lesznek-e vagy sem. Ez a szigetország és az egész EU szempontjából is meghatározó kérdés.

Forrás: Business Insider